Nem okoz álmosságot

Nem okoz
álmosságot

Hatása 24 órán keresztül

24 órás
hatás

Vény nélkül kapható

Vény nélkül
kapható gyógyszer

Az allergiás reakciók és
tünetek enyhítésére szolgáló
vény nélkül kapható gyógyszer

Az Inaller 5 mg filmtabletta hatóanyaga, a dezloratadin egy antihisztamin,
amely a betegség kialakulásában fontos szerepet játszó hisztamin kötődését
gátoló gyógyszer. Tabletta formában 12 éves kortól alkalmazható. Terhesség és szoptatás alatt adása kerülendő.

Inaller

Naponta
egyszer

elegendő szedése. A tünetek enyhítése
egy teljes napon keresztül érvényesül,
ezért segíti a normális napi életvitel
fenntartását és a nyugodt éjszakai pihenést.

Naponta egyszer

Nem okoz
álmosságot,

nem befolyásolja a járművezetéshez
és a gépek kezeléséhez szükséges
képességeket. Hatóanyaga a dezloratadin a
központi idegrendszerhez alig penetrál.

Nem okoz álmosságot

Csillapítja
az allergiás

nátha, orrfolyás, tüsszögés, orr,
szájpad és a szem viszketés,
a kötőhártya vérbőség és a könnyezés,
valamint a csalánkiütés tüneteit.

Csillapítja az allergiás nátha tüneteit

Allergia

Az allergia az immunrendszer fokozott, túlzott válasza olyan anyagokra, melyek normális esetben (nem allergiás egyének szervezetéből) nem váltanának ki semmilyen reakciót.
Ezt a túlérzékenységet az ún. allergének idézik elő, melyek leggyakrabban a következők: pollenek, házipor, poratka, állati szőrök, állati mérgek (pl. méh- , darázsméreg), toll, penészgombák, étel allergének, fémek, műanyagok, vegyszerek, gyógyszerek, stb.
Immunrendszerünk a szervezetünkbe bekerülő idegen anyagokkal, vírusokkal, baktériumokkal szemben a legfontosabb védelmi vonalat jelenti. Megfelelő működése bonyolult, egymással kölcsönhatásban lévő folyamatok láncolatán keresztül valósul meg. Az allergénekre adott szélsőséges reakciójának hátterében pontosan ma sem tisztázott, hogy mi áll. Bizonyos provokáló tényezőkről azonban tudjuk, hogy nagy szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ezek között említhetjük a lakókörnyezetünk és munkahelyünk bizonyos környezeti jellemzőit (pl. a levegőszennyezettséget), háziállatok lakásban történő tartását, továbbá a genetikai hajlamot.

Melyek az allergia tünetei?

Az allergia számos tünetet produkálhat, melyek nagymértékben változnak attól függően, hogy melyik szervben következik be az allergiás reakció. Ennek megfelelően a levegő útján terjedő allergének (pl. pollenek, atkák) a légutak és a szem nyálkahártyájának gyulladását okozzák, ami orrviszketés, vízszerű orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, torok- és szájpadkaparás, könnyezés, szemviszketés formájában jelentkezik.
Az allergén tüdőbe való bekerülése asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás.
Az emésztőrendszerben zajló allergiás reakció esetén hasüregi fájdalommal, hányingerrel, hányással, puffadással, hasmenéssel, a bőrön jelentkező allergiás válasz pedig bőrviszketéssel, kiütésekkel, duzzanattal, bőrpírral és hólyagokkal jár együtt.

Melyek az allergia tünetei?
 

Az allergia öröklődése

Ha az egyik szülő allergiás, akkor 50% a valószínűsége annak, hogy a születendő gyermek is allergiás lesz.
Mindkét szülő érintettsége esetén ez a szám 60-80%-ra ugrik. Természetes azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az utódnál akkor is kialakulhat az allergia, ha egyik szülőnél sincs, ebben az esetben 10% a valószínűség erre. A tünetek kialakulása nincs életkorhoz kötve, az immunrendszer ezen „tévedése”, vagyis az ártalmatlan anyagokra való túlérzékenysége bármely életkorban jelentkezhet.

A „higiénés teória

A bőrön jelentkező allergiás tünetek az emésztőszervi problémák, étel intolerancia, allergia esetén is jelentkezhetnek

 

Hisztamin, antihisztamin:
melyik micsoda?

Az immunrendszer sajátossága, hogy az idegen anyagokkal, „behatolókkal” szembeni védekezés első lépcsőjeként speciális anyagok, köztük a hisztamin fokozott mértékű termelésébe kezd, mely anyag felelős az allergia tüneteinek kialakulásáért.
Allergiás egyéneknél ez a folyamat nemcsak a valódi veszélyforrást jelentő anyagokkal szemben indul be, hanem bizonyos, egyébként – a nem allergiások számára – teljesen közömbös és ártalmatlan anyagokkal szemben is, egyfajta téves immunválaszként. Az ún. hízósejtekből felszabaduló hisztamin többek között a légutak és a szem nyálkahártyájában lévő ereken és idegvégződéseken megtalálható receptorokhoz kötődik, és biokémiai folyamatok sorozatát indítja el. Ennek eredményeként egy helyi gyulladásos válasz jön létre, ami például orrdugulásban (nyálkahártya-duzzanat), orrfolyásban, valamint orr- és szemviszketésben nyilvánul meg.

 

AZ antihisztamin AZ ALLERGIA KEZELÉSÉNEK EGYIK LEGFONTOSABB ESZKÖZE. OLYAN GYÓGYSZER HATÓANYAG, AMELY ELLENSÚLYOZZA AZ ALLERGIÁT KIVÁLTÓ HISZTAMIN HATÁSÁT. UGYANAZOKHOZ A RECEPTOROKHOZ KÖTŐDIK, MINT A HISZTAMIN, ÍGY MEGAKADÁLYOZZA AZ ALLERGIÁS TÜNETEKET KIVÁLTÓ HISZTAMIN RECEPTOROKHOZ KÖTŐDÉSÉT.

A „higiénés teória

A „higiénés teória”

Az allergia kutatói rávilágítottak, hogy a civilizáció és az életkörülmények javulása nem feltétlen hatnak jótékonyan az immunrendszerre. A túlzott higiénia, a fertőző betegségek visszaszorulása és a hatékony antibiotikumok használata mellett csecsemő és kisgyermekkorban az immunrendszer kisebb mértékben találkozik azokkal a mikróbákkal, amelyek stimulálják, és amelyek fontos mérföldkövei a fejlődésének. A civilizált életben bekövetkező ilyenfajta változás kedvez az allergiás betegségek kialakulásának.

 

Miért álmosítanak a kevésbé korszerű antihisztaminok?

Az első generációs antihisztaminok könnyen bejutnak az agyba, hatással vannak a központi idegrendszerre. Így álmosító, fáradékonyságot okozó mellékhatással rendelkeznek, ami befolyásolhatja az autóvezetési képességet, a gépek kezelését, rontja a kézügyességet, csökkenti a koncentrációs képességet. A második generációs készítmények már kevesebb mellékhatással rendelkeznek, azonban még ezeknél sem zárhatók ki a említett kedvezőtlen hatások.

Létezik antihisztamin, amely nem okoz álmosságot

A legújabb fejlesztéseknek köszönhető ún. harmadik generációs antihisztaminok (pl. dezloratadin) már jóval kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkeznek, nem álmosítanak (nem szedatívak).

Miért kell enyhíteni a tüneteket?

Azon túl, hogy az életminőséget jelentősen rontja, az allergiás tüneteknek hosszútávon komoly szövődményei lehetnek.
Az orrdugulás miatt krónikus orrmelléküreg-gyulladás, fülfájdalom, középfül gyulladás alakulhat ki, az elhúzódó szájon át történő légzés alsólégúti huruthoz vezethet. Nem ritka, hogy a kezeletlen tünetek asztmás betegség kialakulását okozhatják. A harmadik generációs antihisztaminok (pl. dezloratadin) jó választásnak bizonyulnak, ha olyan készítményt keres allergiájára, amely nem álmosít.

Szénanátha

A légúti allergia egyik gyakori megjelenési formája a szénanátha. Főleg pollenek és gombaspórák fehérje alkotórészei okozta tünetek jelentősen megkeseríthetik a mindennapi életet, befolyásolják a munkavégzést, és ellehetetlenítik az éjszakai pihenést.

Jellemző tünetei az orrnyálkahártya-gyulladás, tüsszögés, orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés. Általában szezonálisan jelennek meg a tünetek , összefüggésben az érzékenységet kiváltó növények virágzási időszakával. Mivel az allergiát kiváltó anyagokat a szél hordozza, nehéz elkerülni.

Nézze meg pollennaptárban mely időszakban milyen pollenek okozhatnak allergiás tüneteket!

 

Állatszőr allergia

Összefoglaló néven állatszőr allergiának nevezik azokat az allergiákat, amelyeket állati eredetű allergének váltanak ki, azonban ezek közül nem csupán a szőr okozhat tüneteket. Az állati nyál, hámsejtek, faggyúmirigyek, és a vizelet is tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek érzékenységi reakciót válthatnak ki: pl. köhögést, szemviszketést, tüsszögést.
Leggyakrabban a macskafélékre való érzékenység fordul elő. A macskák nyála tartalmazza azt a fehérjét, amely felelős az allergiás reakció kialakulásáért, mivel rendszeresen nyalogatják, tisztogatják a szőrüket, testük minden pontjára kerül a fehérjéből. Francia kutatók megfigyelték, hogy a hím macskák nyálában több allergizáló fehérje található, mint a nőstényekében.
A macskákon kívül a kutyák, lovak, aranyhörcsögök, tengerimalacok illetve madárfélék, sőt az állati szőrmék, bundák is veszélyt rejthetnek. Célszerű elkerülni az allergiát kiváltó állatokat, ha erre nincs lehetőség, harmadik generációs antihisztamin készítménnyel kordában tarthatóak a tünetek.

 

Csalánkiütés

A csalánkiütés nagyon gyakori jelenség, a lakosság egynegyedénél előfordul élete során legalább egyszer. A bőr síkjából kiemelkedő különböző nagyságú és kiterjedésű vöröses színű viszkető foltok testszerte megjelenhetnek, melyek főleg a testhajlatokban igen kellemetlenek. Nagyon gyorsan, percek alatt kialakulhatnak, enyhe esetben néhány óra múlva maguktól eltűnnek, néha azonban napokig is elhúzódhatnak. Kiválthatják például élelmiszerek, gyógyszerek, vegyi anyagok, baktérium fehérjék, kozmetikai anyagok. A bőrben az allergiás reakció következményeként hisztamin szabadul fel. Ennek hatására a bőr ereiből kilépő folyadék felgyülemlik a szövetben, irritációt, viszketést okozva.
Ha ismert a kiváltó ok kerülni kell, ám ha szükséges gyógyszeres terápia, szájon át adható antihisztaminokat és/vagy helyileg ható krémeket alkalmaznak.

Érdekesség

A csalánkiütés elnevezés arra utal, hogy a
megjelenési formája csaláncsípés hatására
kialakuló jellegzetes foltokhoz hasonló.

Keresse a gyógyszertárakban

Ételallergia – allergia vagy intolerancia

Mindenképpen érdemes tisztázni, hogy az ételallergia és az étel intolerancia nem
azonosak egymással. Míg az ételallergia viszonylag ritka de veszélyesebb, a
magyar lakosság kb. 2 %-át érinti, az étel intolerancia sokkal gyakoribb.
A különbség az immunrendszeri érintettségében van.

Ételallergia

  • Az immunrendszer túlzott reakciója váltja ki
  • A tünetek azonnal kialakulnak
  • Már kismennyiségű ételtípus is igen heves
    panaszokkal járhat együtt
  • Tünetei lehetnek: bőr viszketés, csalánkiütés, szájzsibbadás,
    arc, ajak, nyelv, torok, orrnyálkahártya megduzzadása,
    hasi fájdalom, hányás, hasmenés, szédülés, ájulás
  • Akár halálos is lehet

Étel intolerancia

  • Emésztőrendszer hibás műküdése okozza,
    pl. valamilyen enzim hiány
  • A tünetek órákkal, vagy napokkal
    később alakulnak ki.
  • A panaszok erőssége függ az elfogyasztott
    ételtípus mennyiségétől is
  • Főbb tünetei: puffadás, székrekedés, hasmenés,
    gyomorfájdalmak, étvágytalanság
  • Kellemetlen, de nem jár súlyos
    következményekkel
 
 
Csecsemő és kisgyermekkor

Csecsemő és kisgyermekkorban jelentkezhet a leggyakrabban ételallergia, majd a kor előre haladtával az emésztőrendszer is fejlődik, kevésbé szívódnak fel az allergizáló összetevők. Épp ezért nagyon fontos betartani, hogy kisgyermekkorban a hozzátáplálás során mikor és melyik új élelmiszer típussal szabad megismertetni a gyermek emésztőrendszerét.



Ételallergia

Ételallergia esetén a szervezet az ételtípust, összetevőt tévesen idegen anyagként érzékeli, és fokozottan érzékeny rá. Ez az idegen anyag legtöbb esetben valamilyen fehérje, amely immunrendszeri védekezőreakciókat indít be, és a hízósejtekből hisztamin kibocsátását váltja ki.



Mogyoróallergia

Főleg a mogyoró-, mandula- és diófélék, szója, egyes halak, tengeri állatok, tojás, illetve a tej válthatnak ki allergiát. Az ételallergiásoknak kerülni kell a kiváltó allergént. A legtöbb élelmiszer csomagolásán, valamint az éttermek étlapján fel vannak tüntetve az allergiát kiváltó összetevők, azonban fontos, hogy antihisztamin mindig legyen nálunk

Érdekesség

Anafilaxiás
sokk – az allergiások
rémálma

Az anafilaxiás sokk a szervezetnek egy nagyon súlyos, életveszélyes állapothoz vezető túlérzékenységi reakciója az allergénekre. A reakció során pillanatokon belül jelentkeznek a tünetek: a kitett terület viszket, bepirosodik és bedagad, a légutak emiatt beszűkülhetnek A folyamat során a vérnyomás hirtelen leeshet, akár ájulás is bekövetkezhet. Ha nincs azonnali kezelés, halálos is lehet. Az anafilaxiás roham azonnali ellátást igényel, az epinefrin mellett gyakran alkalmazzák az antihisztamint és a szteroidot.

Porallergia, a nem csak szezonális veszély

Ha a levegő útján terjedő allergénekről esik szó, jellemzően mindenki azonnal a pollenekre gondol. Jól tudjuk, hogy a kora tavasztól késő őszig terjedő időszakban melyik növény virágzásának mikor van szezonja. Arra azonban kevesebben gondolnak, hogy a levegő útján terjedő allergének között létezik olyan is, mely egész évben „potenciális veszélyként” leselkedik ránk. Ez a bizonyos allergén váltja ki a porallergiát.

De pontosan mi is okozza ezt?

Sokan azt hiszik, hogy az a por, ami szemmel is jól látható módon van jelen a lakás padlóján, a bútorokon, használati- és dísztárgyakon. Valójában azonban az ún. háziporatka beszáradt, mikroszkopikus méretűre töredezett, levegőben szálló széklete váltja ki a túlérzékenységi reakciót. A háziporatka a pókokkal közeli rokonságban álló, apró termetű (kb. 0.2-0.3 mm) ízeltlábú, mely kifejezetten szereti a párás (60%-os páratartalom), meleg (20-25 °C) környezetet. Fő táplálékuk az emberek elhalt, lehullt hámsejtjei. Ezek alapján érthető, hogy kiváltképp jól érzik magukat az ágyneműkben, ágymatracokban, párnákban, bútorhuzatokban, ahol mindezen feltételek biztosítottak számukra. Ezen felül jellemzően előfordulnak még a szőnyegekben, különböző lakástextíliákban.

Következésképpen a lakáson belüli allergének közül a háziporatka okoz leggyakrabban légúti allergiát. A pollenallergia kapcsán jól ismert tüneteket produkálja, vagyis orrfolyást, orrdugulást, tüsszögést, orr- és szemviszketést, szemvörösséget, torok- és szájpadviszketést. A tünetek súlyosbodhatnak is, megjelenhet a köhögés, nehézlégzés, de akár asztmás roham is kialakulhat. Mindemellett mivel igen nagy felületen érintkezünk velük, a jellegzetes bőrtüneteket is kiváltja, úgymint a bőrpírt és viszketést. Ezek a panaszok a fent már ismertetett, hisztamin által kiváltott reakcióknak köszönhetők.

 

TÜNETEK ENYHÍTÉSÉBEN AZ antihisztaminok NYÚJTHATNAK SEGÍTSÉGET, EZEK KÖZÜL IS CÉLSZERŰ A LEGKEDVEZŐBB MELLÉKHATÁSPROFILLAL RENDELKEZŐ KÉSZÍTMÉNYEKET, A harmadik generációs antihisztaminokat VÁLASZTANI, MELYEK NEM OKOZNAK FÁRADTSÁGOT, NEM ÁLMOSÍTANAK.

 

Mindemellett természetesen törekedni kell az allergia kiváltó okának radikális eltávolítására. Míg ez a pollenallergia esetén gyakorlatilag kivitelezhetetlen, addig a házipor allergiánál elég jól megvalósítható. Persze azt azért érdemes tudni, hogy még a legtisztább otthonokban is élnek poratkák, de jóval kisebb számban.

 
 
Háziporatka

Érdekesség

Ha gyermeke allergiás, ne feledkezzen meg az allergének melegágyáról, a plüssállatokról és alvókákról. Szakemberek azt javasolják, hogy amennyire lehet, próbáljuk kiküszöbölni ezek használatát, szülőként viszont tudjuk, ez néha lehetetlen. Ilyen esetekben gondoskodjunk a kedvenc játék rendszeres, alapos tisztításáról. A 60 Celsius-fokon történő mosás a poratkák nagyrészét már elpusztítja.

Gyakorlati tanácsok allergiásoknak

  • Portlanításhoz lehetőleg nedves portörlő kendőt használjuk, hogy minél kevésbé kavarjuk fel a port! A kendőt sűrűn öblítsük ki!
  • A poratkák legkedveltebb tenyész- és élőhelyét, vagyis az ágyneműt gyakran mossuk át 60 °C-on (a huzatokat és a lepedőt néhány hetente, a párnát és a takarót 1-2 havonta), ugyanis ez a hőmérséklet már elpusztítja őket!
  • Mivel a páratartalom is fontos ezen apró élőlények számára, ezért igyekezzünk otthonunk páratartalmát minél alacsonyabban tartani! Ebben a gyakori szellőztetés lehet segítségünkre.
  • Ne feledkezzünk meg az egyéb lakástextíliák (pl. függönyök, sötétítő függönyök), valamint a plüss játékok rendszeres kimosásáról sem!
  • Amennyiben tehetjük, csökkentsük a szőnyeggel borított felületek méretét a lakásban, és ezeket hetente egyszer mossuk fel!
  • Porszívózáshoz igyekezzünk hepa-szűrős készüléket használni!

Pollennaptár

Pollennaptár
Keresse a gyógyszertárakban